U14: a tavalyi bronz után újra éremben bíznak

- Bár már jócskán mögöttünk van, pár mondat erejéig tekintsünk vissza az U14 előző szezonjára. Mennyire elégedett az ott megszerzett harmadik hellyel?
- Úgy indultunk, hogy szerettünk volna a dobogón végezni, ez a bronzéremmel sikerült, szóval alapvetően elégedett vagyok, de maradt bennem némi hiányérzet. A bajnokság ott ment el, amikor az utolsó két őszi mérkőzésen a SZEOL "A" és a SZEAC ellen is kikaptunk. Télen volt egy kis frissítés, jött pár idősebb játékos, így tavasszal egyedül az Orosháza elleni vereség volt az, ami kilógott a sorból, ezt nem számítva rendben voltunk, erős gárda alakult ki. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy ekkor már legyőztük a bajnok SZEAC-ot, mely később az NB I-es tagságot is kiharcolta.

- Mennyien maradnak az U14-ben?
- Az idősebbek, szám szerint 13-an eggyel feljebb folytatják, a 2003-as korosztályhoz érkezett 9 ember, így most 18-an vagyunk. Ehhez a kerethez 1-2 játékos érkezhet, nem feltétlenül most, hanem lehet, hogy télen.

- Erősödött, vagy gyengült a társaság?
- Erősödött. Ez részben annak köszönhető, hogy posztok szerint sikerült kiválasztani az új embereket.

- Hol tart a felkészülés, mire helyeződik majd a fő hangsúly a következő időszakban?
- Egy hét telt el, éppen az alapozás időszakát éljük. A fiúk nagyon komplex edzéseken vesznek részt, nemcsak a lábuk, hanem a fejük is erős terhelést kap, és kellőképpen elfárad ez a testrészük is. A hétvégén az Újkígyóssal játszunk felkészülési meccset, aztán jönnek majd az erősebb ellenfelek, például romániai és szerbiai első osztályú csapatok. Fontos, hogy kemény ellenfelekkel szemben szerezzünk tapasztalatokat. Az elvégzett munka mellett van egy fontos eleme a felkészülésnek, a csapattá kovácsolódás, amit kötetlenebb módon, fürdőzéssel és más, a kikapcsolódást, egyben az összecsiszolódást segítő programokkal szeretnék megvalósítani. A fiúknak nem lesz könnyű dolguk, hiszen három fronton, az iskolában, a kollégiumban és a pályán is helyt kell állniuk.

- Milyen lesz a bajnokság, milyen reményekkel vágnak neki az új szezonnak?
- Igaz, hogy a SZEAC feljutott, de nem lesz könnyebb dolgunk, hiszen megkaptuk az első vonalból kieső, másik békéscsabai csapatot. Rajtuk kívül nagyon erősnek látszik a Hódmezővásárhely vagy a SZEOL "A" is, de a tavalyihoz hasonlóan kialakulhat egy nagyon masszív élboly. Meggyőződésem, hogy a legutóbbi szezonban a délkeleti volt a legerősebb NB II-es csoport, és szerintem ez nem lesz másként most sem. A remények? A dobogó elérése lehet az elsődleges célunk, de nem szeretnék jósolgatni, senki vállára nem akarok terhet rakni, noha várhatóan e korosztály eredményei döntenek majd az U14 és az U15 esetleges feljutásáról.

- Kik lehetnek a csapat húzóemberei, kik azok, akiken sok múlhat?
- Mindenki húzóember lehet, és ezt a legkomolyabban mondom. Valamelyest kiemelkedik a tavalyi csapat négy alapembere, a tavasszal csapatkapitányként is bevált Kovács Aurél, Rácz Máté, Szűcs Zsolt és Tóth Bence. Szeretném kiemelni, hogy több játékos is kapott máshonnan ilyen-olyan megkeresést, de mindenki maradt, a fiúk és szüleik valamennyien úgy látták, itt fejlődhetnek a legjobban.