Alázat, szorgalom kell a futballban is

- Mennyit gondolkodtál azon, hogy elfogadd az U19-es csapatunk szakmai vezetését és milyen körülményekkel találkoztál az akadémián?
- Természetesen volt némi meditáció a részemről, hiszen szerettem Vácon dolgozni. Sikeres hat évet töltöttünk együtt és nehezen hagy ott az ember egy remek közösséget. De mindent egybevetve, felmérve a kecsegtető lehetőséget, aránylag hamar megszületett bennem az elhatározás. Azt, hogy nem döntöttem rosszul már a megérkezésemkor éreztették velem. Nagy szeretettel és kitüntető kedvességgel fogadtak az itteni kollégák, akik közül többen nem voltak ismeretlenek a számomra. Ezek után nagy örömmel és lelkesedéssel láttam munkához ebben a csodálatos és minden igényt kielégítő edzőközpontban.

- Mi kell ahhoz, hogy még hatékonyabban működjön az akadémia, még több játékos kerüljön profi klubhoz, például a Szeged NB II-es együtteséhez?
- Az utánpótlás oktatás és nevelés terén még fiatal klubról van szó. Így tehát minden téren akad tanulni valónk. Például az, hogy több játékost tudjunk a profi ligának adni, azon belül a Szeged felnőtt csapatának, több gyereket kell bevonnunk az akadémiánk képzésébe, nagyobb merítési lehetőséget biztosítva saját magunknak az építkezéshez.

- A többi akadémiához képest miben más a gyulai?
- Sokkal családiasabbnak tartom az itteni viszonyokat, amiben az ember szívesebben, hatékonyabban dolgozhat, persze szigorúan megtartva a szakmaiságot.

- Milyen célokat tűzöl ki és milyen elvárásaid vannak önmagad, a kollégák, a játékosok felé a tavaszi szezonra?
- Hosszú távra tervezünk, hiszen egy akadémiának egyértelműen ez a célja. Az, hogy a legmagasabb osztályban kell, hogy szerepeljünk, teljesen reális elvárás. De ezt nem csak elérni kell, hanem meg is tartani. Ennek szellemében dolgozunk nap, mint nap és ezért is hatalmas az elvárás a játékosokkal szemben. Nem vitás, a srácok pazar körülmények közt edzhetnek. Minden szakmai és tárgyi feltételt megkapnak ahhoz, hogy a legjobbat adják és hozzák ki magukból. Ez nem elvárás, hanem követelmény velük szemben.

- Mi az ars poeticád a futballban?
- Mondhatnám azt is, hogy nagyon szerencsés gyereknek mondhatja magát az, aki tehetséges. De ma már csak ez, nagyon kevés. Alázatosnak, szorgalmasnak kell lenni és rengeteget edzeni. És még lehet, hogy ez sem elég. E nélkül viszont ma már nem lehet célt elérni nem csak a profi futballban, hanem a civil életben sem.