Jó testvérek, jó futballisták

- Hogyan emlékeztek az első labdaérintésre gyerekként?
- Martin: Kisteleken, ahol laktunk már nagycsoportos óvodásként fociztunk, majd a helyi serdülő csapatban folytattuk ugyancsak szervezett formában.
- Máté: Az ovifocira én is emlékszem, plusz apuval is sokat passzolgattunk, sajnos ő nyolc éves korunkban hunyt el.

- Azt kaptátok az akadémiától, amire számítottatok?
- Martin: Nincs okunk a panaszra, hiszen jó a társaság, jó a légkör és érdekes, változatos edzéseken veszünk részt. Én jobbszélsőként kezdtem Kisteleken, az akadémián kerültem a védelem közepére, ahová még akkori edzőm, Takács László tett hátra. Jól érzem magam védőként, ráadásul a testvéremmel így jobban figyelünk egymásra. Öröm ebben a csapatban szerepelni, amit sokan az akadémia legjobbjának tartanak, amire büszkék lehetünk.
- Máté: Én is csatárként kezdtem, majd jobbhátvéd lett belőlem, amit nem bánok, noha azért jobb lenne kicsit feljebb futballozni, ez által többet segíthetném a támadásokat. Az akadémián sokat fejlődtünk, minden edzésen és meccsen nagy a hajtás, komolyan kell koncentrálni. Szeretek edzeni, jó a csapatunk, a kollégiumi közös meccsnézések a tévében pedig szintén az egységet erősítik. A társakkal nem, de Martinnal olykor veszekszünk a pályán, ugyanis a testvérek egymást mindig bátrabban kritizálják.

- Kedvenc csapatotok, futballistátok külföldről és itthonról?
- Martin: Nekem a Borussia Dortmund játéka nagyon tetszik, akárcsak a Barcelona passzos stílusa. A sztárok közül Gerard Piquet a kedvencem. A magyar klubok közül a Fradit említeném, valahol az edzőim miatt is, hiszen ők anno a zöld-fehéreknél voltak megbecsült labdarúgók.
- Máté: A Barca nekem is nagy kedvencem, miként a Liverpool is, nagyon örültem például a "vörösök" döntőbe jutásának az Angol Kupában. A játékosok közül a Barcelona brazil jobbhátvédjét, Dani Alvest tartom a legjobbnak. Idehaza számomra is a Ferencváros az első, az edzőim, no meg apu miatt egyaránt, mivel ő is Fradi-drukker volt.

- Céljaitok a sportágban?
- Martin: Minél többet fejlődni az akadémián, sok élményt, győzelmet és barátot gyűjteni, később komoly vágyam a válogatottság és a külföld. Előtte persze idehaza kell bizonyítani, továbbá a szegedi lehetőség komoly motiváció számunkra, hiszen az akadémiáról már többen odakerültek az NB II-es csapat keretéhez.
- Máté: Egyetértek Martinnal, mivel számunkra Szeged a szűkebb pátriát jelenti. A külföldi szereplés pedig anyagi okból lenne jó, mivel abban az esetben még inkább segíthetnénk édesanyánkat és testvérünket.

Mester az ikrekről

Máté János, az U17-es korosztály edzője emberi és szakmai okok miatt is örömmel beszélt a testvérpárról: "Mint az ikertestvérek általában, szinte elválaszthatatlanok egymástól, s ahogy az életben, úgy a pályán is segítik egymást - kezdte a mester. - Három éve foglalkozom velük, de rájuk szólnom magatartás vagy rossz viselkedés miatt még nem kellett. Ez ritkaságszámba megy, mert akadnak szép számmal, akiket naponta többször kell figyelmeztetnem. Tehetséges, fejlődőképes tisztelettudó fiúkat ismertem meg a személyükben. Mindketten magasak, vékonyak, egyben a csapat leggyorsabb játékosai közé tartoznak.

Máté kemény és gyors jobb oldali védő, elfogadható fejjátékkal, neki a támadásokba kell még hatékonyabban bekacsolódnia.

Martin a védelem közepén szerepel, ugyancsak jónak mondható fejjátékkal, ő többet vesz részt az akcióinkban, ugyanakkor a rúgótechnikáján javítania szükséges. Martin és Máté némileg befelé forduló személyiségek, ami érthető, hiszen nyolcéves korukban elveszítették az édesapjukat, anyukájuk nehéz körülmények közt neveli három gyermekét. Talán ezért beszélnek keveset a pályán, pedig azokon a posztokon, ahol ők játszanak, hangosabban kell irányítani a társakat. Az ikrek 1996-os születésűek, az A csapatban idén még nem alapemberek, ám jövőre meghatározó labdarúgói lesznek az együttesnek, ebben biztos vagyok."