U15: egyénileg és csapatként is fejlődtek

halasz-laszlo.jpg
Meccseinek 87,5 százalékát megnyerte az U15-ös, NB II-es bajnokság dél-keleti csoportjában a Grosics Akadémia, némi hiányérzet mégis maradhatott bennünk a bajnokság végére, hiszen a gárda a második helyen végzett. A legfontosabb cél viszont teljesült, hiszen Halász László tanítványai mind csapatként, mind egyénileg fejlődtek.

- A számok azt mutatják, nagyszerű évadon van túl a csapat, mely végül a második helyen végzett. Ad-e okot elégedettségre ez az eredmény, és hogyan értékelhető ez annak fényében, hogy a feljutás szempontjából végül egyáltalán nem számított, hogy szerepelnek?
- Ha maradt volna az eredeti felállás, vagyis ha az U14 és az U15 összesített eredményei döntenek a feljutásról, akkor elértük volna a kitűzött célt, hiszen a Grosics gyűjtötte a legtöbb pontot. Így most kicsit keserű a szánk íze. Nemcsak azért, mert a presztízsen kívül lényegében nem volt formális tétje a küzdelemsorozatnak, hanem azért is, mert a Hódmezővásárhely elleni vereség után hiába vertük meg 7-4-re a SZEOL "A" csapatát, az első helyet nem sikerült megszereznünk.

- Ebben a korban persze nem is az eredmény az elsődleges, hanem hogy a fiatalok megfelelően fejlődjenek. E tekintetben mit hozott a mögöttünk lévő egy év?
- Tudom, mit vettem át, láttam tavaly a csapat utolsó két-három fordulóban lejátszott találkozóját, és azt mondhatom, ténylegesen előreléptünk. Igaz ez a csapat szintjén, de egyénileg is, gyakorlatilag minden területen, mely a játékhoz tartozik.
A fiúk erősebbek, képzettebbek lettek, fejlődtek taktikailag, és előrébb járunk az edzésmunkában, melyeken nagyobb hangsúlyt kaptak a magasabb pulzusszámon végzett gyakorlatok. A korábban kicsit szórakozott társaság figyelmesebb, bár az elején kissé ellenkező, majd a sorba beálló játékosokká alakult.

- Mi volt a szezon mély- és csúcspontja, ha a bajnoki mérkőzéseket nézzük?
- Konkrét mélypont érzésem szerint nem volt, de a két vereség nyilván nem emelkedik ki felfelé a sorból. A szegediek elleni, őszi vereség egyfajta fordulópontot jelentett, hiába játszottunk kulturált, jó játékot, és alakítottunk ki több helyzetet, kikaptunk, ez pedig meghatározta a hátralévő időszakot.
A vásárhelyiek ellen, idegenben több góllal kellett volna nyernünk, mégis kikaptunk 1-0-ra. A csúcs a SZEOL elleni, tavasz végi rangadó volt, ahol sok nagy helyzetet is nem értékesítve, remekül játszva, 7-4-re győztünk a bajnok ellen.

- Mire lehet képes ez a társaság a jövőben?
- Év végére összekovácsolódott, egységessé vált a csapat, itt jegyezném meg, hogy szükség volt erre a létszámra, hogy együtt fejlődjenek a fiúk. A kérdésre visszatérve, ha együtt maradnak, és hozzájuk kapcsolódik majd a tavalyi U16-ból pár ember, akkor jó esély lesz arra, hogy az új, összevont NB II első négy csapata közé kerüljünk.

 

Átlagosan közel öt gólos különbséggel nyerték a meccseke

21 győzelem mellett mindössze 3 találkozót nem nyert meg a csapat, ezek közül talán a Hódmezővásárhely elleni vereség a legfájóbb, hiszen utólag már tudjuk, azon múlt a bajnoki cím. Különösen annak fényében igaz ez, hogy a fiúk a megszerezhető 72 pontból 64-et gyűjtöttek be.
Alapvetően persze nem a szomorkodásról szólt ez a szezon, hiszen Halász László tanítványai mégiscsak végigverték a mezőnyt, a 24 mérkőzést átlagolva majdnem 5 gólos különbséggel nyerték találkozóikat, a 139-19-es gólkülönbség egészen imponáló. Tíz gól felett lőtt a Grosics a szarvasi Körösnek mindkét alkalommal, de egyszer a Makó, a gyulai Termál, és a SZEOL "B" csapata sem úszta meg kevesebbel, sőt, általában a középcsapatok ellen is több gólos gyulai siker született.